farzsebébe gyűrt a nyár

mikor a sovány nap becsapódott a tengerbe
az északi boszorkány felnézett: vér indult
a keleti főcsatornán fehér melleidbe és
könnyű vállaid fellökték a teliholdat.

világítótornyok keringőztek az esőszaggal
és álmaink szele röptette papírsárkány
mutatott utat, színes ruhák szálltak
az éjszakában, mi összetett szavak alá
húzódva akartunk győzni az eső felett.

közben eltévedt rókák lepték el a várost,
az egyik messzire vitte a kalapom, én
összekötöttem az anyajegyeket a hátadon
te meg azt tervezted, hogy tavasszal térsz
vissza, hogy a vörös holddal lovagolj be a
késő őszbe, nem vetted észre, hogy már rég
farzsebébe gyűrt a nyár.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.