Egy Lángoló Ember kétségbeesett vallomása

A kóbor szívek sztratoszférájában az
albérletek hűtői decemberi ürességgel
térdepelnek a sarokban. Bennük keresek
én alvó szelet és világjáró kiscsizmát,
hogy hatalmas fehér felhőkön lépkedve
hőköljön tőlem vissza minden, ami görbe.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.